Ijesztő volt a cím, amit az idei utolsó találkozóhoz kiválasztottam. De micsoda beszélgetés kerekedett belőle!
Volt, aki úgy gondolta, most biztosan arról lesz szó, hogy "bizony mindenkinek kutya kötelessége szoptatni a gyermekét, és aki nem teszi, az rossz anya". Erről szó sem volt! Sokat beszélgettünk arról, mi minden akadályozhat valakit abban, akár öntudatlanul is, hogy sikeresen szoptassa kisbabáját, és hogy milyen erős a kudarcélmény, és milyen lassan gyógyul ez a seb.
Arról is beszéltünk, hogy ma már a terhesség-szülés-szoptatás egysége nem az utód életben maradásának kizárólagos módja, mint évezredekkel ezelőtt, elég, ha csak a bulvárhírekben megjelenő újdonsült anyákra gondolunk a celebvilágból. Valójában akkorát fordult a világ, hogy ma már védendő joga a nőknek a szoptatás. És a babáknak is!
Sződy Juditnak egy régebbi írása valóban a jogszabályok felől közelít, érdemes beleolvasni! ("A szoptatás egyike az alapvető emberi jogoknak, mivel minden embernek joga van az egészséghez, és ahhoz, hogy megfelelő táplálékhoz jusson. ")

Fontos minden édesanyának tudnia azt is, hogy az egészségügyi törvény biztosítja minden kiskorúnak azt, hogy az édesanyja vagy más gondviselője vele legyen, ha pl. kórházi ellátást igényel az állapota. Vagy a szülést követően!
Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 11. paragrafusának 4. és 5. bekezdése szól az anyákat is érintő kapcsolattartás jogáról:

(4) A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.

(5) A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy - amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki - újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.

A szoptatáshoz való jogunk esetleg akkor is felmerülhet bennünk, amikor életünkben először szoptatunk nyilvánosan. Vagy sokadjára, de kicsit nehezített helyzetben. Ezzel kapcsolatban nagyon szívmelengető történetek hangzottak el, rossz élmény szerencsére nemigen volt!

Amihez még minden nőnek joga van: hogy pontos, korrekt információt kapjon a szoptatással, vagy a baba másféle táplálásával kapcsolatban!
Ha valakinek ezen a téren megosztandó élménye van, itt kitölthet egy kérdőívet, ami a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottsághoz jut el (bal oldali menü, "Kérdőív szoptató anyák részére"). A bababarát kórházakban ez jól működik: "A bababarát kórházból távozó anya ismeri a szoptatás normális menetét, tudja, mire számíthat és azt is, hogy nehézség esetén hol kaphat segítséget. Bízik magában, hogy gondozni és táplálni tudja gyermekét, tapasztalja, hogy a szoptatás megvalósítható és élvezetes. Ezért nehezebben bizonytalanítják el a helytelen információk vagy a postaládájába érkező tápszerreklámok."
Megfelelő informáltság mellett joga van mindenkinek eldöntenie, hogyan táplálja a gyermekét. Ismét Sződy Judit egyik cikkét ajánlom.
*
Szóba került persze a közelgő karácsony is, "kötelesség" jelszóval. Azaz kisbabával, kisgyerekkel mennyi kötelességet is veszünk magunkra? Nem könnyű eligazodni néha a teendők között - ezért is tetszett meg pár hete egy írás, amit lefordítottam, most itt olvasható. Egy bekezdésnyi itt is: